Római Katolikus templom

Mezőszemerei Római Katolikus templom

Története:

Legkorábbi adtunk a Cassa Parochorumból való. (OL.HttL. Acta Cass. Paroch. Dioec. Agr. Fasc. 1.) Eszerint kőből épített temploma van 1733-ban, teteje javításra szorul, felszerelése csekély. Szihalom filiája. A templomot, ami feltehetően középkori eredetű volt, lebontották, mert az új barokk templomalapjaiból épült 1766-ban. Az építtető földesúr Fáy László pompás gazdagon díszített építményét feltehetően miskolci mesterekkel emeltette. Az 1829. évi canonica visitatióból arról is értesülünk, hogy az Erzsébetet látogató Mária tiszteletére áldották meg. Ekkor két oltára van: a főoltár Mária látogatásának tiszteletére, nyolc aranyozott fa gyertyatartóval, két falépcsővel. A mellékoltár Nepomuki Szt. János tiszteletére és tabernákulummal, mindkettőn szobrok és képek. Az oltárok falazottak. Plébániává 1789-ben lett, azelőtt Szihalom fíliája. (EérsEgyhL. Canvis.) A plébánia épületét Andreas Teichmann Maurer Meister in Erlau 1789-ben terveztette. (E. Érs. Gazd. L. tervek I/87.)

1817 -ben a templom és a torony teljes helyreállításra szorult, s ekkor is Miskolcról kértek először árajánlatot. Klir Károly kőművesmester és Tessel Frigyes ács 6000 frt-os költségvetésévei szemben Zwenger József egri kőművesmester és Máhr Mátyás egri ácsmester együtt 1400 frt-os ajánlatot nyújtottak be, és így ők kaptak megbízást. A templomtorony sisakját 1830-ban Poloreczky egri ácsmester javította. 1840-ben a földrengés súlyosan megrongálta a templomot. A kőműves­és ácsmunkát ismét egriek végezték: Hentsch Márton és Polereczky György József. Az orgonát egy "Miskolcon született és Bécs városában tanult s több évi gyakorlatától hiteles leveleket mutató Garay József orgona- és asztalosművessel" kívánták helyreállíttatni, de a megbízást mégis Rudassy László egri orgonás kapta. Az aranyozási munkákat Spórer Józseffel végeztették el. Ezeket a munkákat 1844-45-ben hajtották végre 1969 frt-ért, a Vallásalap költségén.

Jellege: Szabadon álló, keletre néző homlokzattal, gazdag szobordísszel a XVIII. század közepéről. 

Külső:

A homlokzat legömbölyített sarkain közös kőlábazatból emelkedő egy-egy párkányos fapillér. A csatlakozó homorú homlokzati falszakaszok a rizalitszerűen előrelépő toronytesthez előreívelten kapcsolódnak, rajtuk magasan egy-egy félkörös, küllős zárkövű szoborfülke, erkélyszerűen kilépő, tölcséres posztamensekkel, balról Szt. Mihály, jobbról Gábriel arkangyal szépen faragott deméndi kőszobraival. Szt. Mihály római sisakkal, lobogó ruhában, kiterjesztett szárnyakkal, kezében pajzs, IHS monogrammal, lábánál sárkány, kezéből a kard hiányzik. Gábriel jobbjában iron, könyv (?), felemelt baljában azonosíthatatlan tárgyat tart. Előkelően hullámzó ruházatában, nemes fejtartással.

Az előrelépő toronytestet két fél és két teljes párkányos pilaszter övezi, a főtengelyben deméndi kőből faragott kapuzat: a befelé rézsűsen állú lábazatból emelkedő pillérkövek homlokfalán előrelépő, vájatolt, illetve pálcásan tagolt egy- egy pilaszter, finoman faragott leveles, rózsás ión fejezetekkel. A szemöldökkő lapos ívelésű és karcsúan előredomborodó, fönt emelkedő vonaljátékú; kétoldalt tagolt párkánytag tartja a volutás, nagy lángnyelves zárkőben összefutó, előre és fölfelé ívelő szemöldökpárkányt. Fölötte, valamely eltávolított címer (?) helyén Szt. Flórián-szobor. A Flórián-szobor jó konvencionális munka a XIX. század elejéről. A kapuzat fölött könyöklőpárkányos, széles kórusablak, szegmentíves záródása fölött szépen faragott, lefelé ívelő szemöldökpárkány, a kapuzat mesterétől.

A homlokzatot - az egész templom ereszpárkányaként körbefutó- teljes római dór párkányzat zárja le, gazdag és merész tagolással. A toronyemeletet kétoldalt magasra felfutó, íveIt fél oromfalak fogják közre, mélyített tükreikben ovális szellőző, legömbölyített pilléres talapzattá kiképzett sarkaikon szépen faragott, karcsú, rokokó kővázák, valamint balról Sz. István, jobbról Szt. László szépen faragott, de konvencionális felfogású kőszobrai.

A toronyemelet homlokzatán négyszögű faltükörben körös szelőző, gazdag övpárkánya az oromfal-háromszögek párkányzatának folytatása. Fölötte körben négy mellvédes, könyökpárkányos váll- és rozettás zárkövű félkörös harangablak. A torony legömbölyített sarkain egy-egy kagylós, ökörszem-léces, befelé ívelő vonalú, faragott ión fejezetes fapillér. Órakörös toronyereszpárkány, négyzetes ládatagon álló és hegyes gúlában végződő, bádoggal borított gúlasisak. Oldalhomlokzatán jobbról öt, egymás előtt kettőzött, párkányosan végződő pillér, és három magasan álló könyökpárkányos, zárköves, szegmentíves, kőkeretes rokokó hajóablak. Az ívelt falsíkkal visszalépő, két pilaszterrel tagolt szentélyen két azonos ablak. Az apszis ismét visszalép és lapos kosárívvel záródik. A bal oldali homlokzaton, a szentély és a hajó csatlakozásánál féltetős sekrestyeépítmény, bojtdíszes, füles, kőkeretes ablakkal, hatalmas gerendatagos kiülő párkányzattal és nyugati oromfalán szép kőcsigával. A baloldali homlokzat az előzővel megegyezik.

Az egész templomon körbefutó kőlábazat, teljes római-dór párkány, új palatető.

Belső:

Kórusa az un. "pálos-típust" követi. A szűk kórus alatti térben a belső főpárkány magasságáig felfutó két hatalmas párkányos pillér, rajta széles hossz- és kereszthevederek, közöttük szűk csehboltozatok. Az újabb kórusbővítés építményét két karcsú falazott pillér tartja. A kóruselemet - a földszinthez hasonlóan- két szűkebb, félkörös és középen szélesebb kosáríves nyílással kapcsolódik a hajó, illetve a kórustoldalék térfelébe.

A hajó háromszakaszos, oldalfalain kettőzött pilaszterekkel tagolt törzseken kettős teljes római-dór ikerpárkányok, illetve az ezekből induló kettőzött hevederek hordják a csehsüveg-boltozatokat. A szentély lépcsővel emelt, szűkebb és a hajóhoz hasonlóan kialakított két boltszakaszból áll. Kosáríves záródását konkás boltozat fedi. Balról négyzetes terű, csehboltozatos sekrestyeépítmény.

Berendezés:

 

Főoltár. Két lépcsővel kialakított talapzaton épített szarkofág alakú sztipesz, ennek két oldalán 1-1 fejezetes, üres szoborpillér, a márványosan olajjal mázolt és részben aranyozott oltárépítményt kettős pillér, illetve pilaszterek előtt befelé lépő

szabad oszloppárok, illetve az ezeken ülő többszörösen tagolt párkányzat veszi közre. A párkányzaton fél volutákon szárnyas angyalok, középen a tört vonalú és csúnyán átfestett Mária látogatását ábrázoló oltárkép fölött aranyozott rocaille-os stukkó kitöltés, majd a befelé forduló volutákkal közrefogott, íveIt párkánnyal lezárt oromzatban a Szent Családot ábrázoló, szintén Zbiskó-féle csúf supraquadrum. A tabernákulum tempietto alakú kettős volutatagokkal osztott homorú homlokfallal és íveit csigás párkánnyal. XVIII. század közepe. Kétoldalt lebegő szemöldökíveken egy-egy, a XIX. századból való fáklyatartó angyal. Az egyik íven jelzés: "Fest. Zbiskó Béla Eger 1949".

 

 

 

 

 

 

 

 

Püspöki trón:

Fehérrel és arannyal átmázolt, faragott hársfa, íveit akantuszleve1es lábazattal, volutás karfákkal. XVIII. század közepe.

Szentélykorlát:

Faragott fa, esztegrált bábokkal. XIX. század közepe.

Szószék:

Balról a szentély és a hajó csatlakozásánál, aranyozott és festett fa. Sokszögű kúpos talpa a falhoz simul, pilaszterekkel tagolt, íveIt, alul kihasadó kosarán csúnyán átfestett dombormű Keresztelő Szt. János alakját ábrázolja. A plasztikus galamb bal ékesített hangvető kettőzött szabad volutás koronáján a törvénytáblákat tartó angyal alakja. XVIII. század közepe.

Keresztelőkút:

Színezett, esztergált fa, baluszteres szárán gerezdes csésze, színezett fém kútházát körben féloszlopok tagolják, amelyek kupolás tetőt tartanak. Empire.

Úrmutató:

Részben aranyozott réz, ezüstözött részekkel. Trébelt, öntött munka, foglalt ál­ékkövekkel díszítve. Ovális, karéjos alapzatú, magas kávájú talpboltozattal, a párkányos perem fölött rocaille-díszes, négy volutás osztó között kalászos rocailleos médaillonok. Kúpos szártövén gerezdes gomb alatt vésett leveles gallér. Öntött, díszváza idomú nódusz, sugárkévéje előtt rácsosan áttört, volutás és baldachinos, fehér, ezüst előlap. Zöld, vörös és kék ál-ékkövekkel, fönt az Atyaisten, oldalt adoráló angyalok, lent a Megváltó aranyozott, plasztikus, trébelt alakjával díszítve. Oválisan alakított, vésett és cizellált díszű, aranyozott, rocaille-díszes ostyaházkeret ál-ékkövekkel. Egri munka, 1760 körül. Magassága 56 cm, talpátmérője 18 cm.